A 2025-ös tavasz feltűnően hidegebb a tavalyinál, amiért többek között a globális éghajlatváltozás tehető felelőssé. A pontosabb okokat az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemezték.
Az elmúlt két hétben tapasztalt hűvös időjárás szokatlannak érződhet, főleg az előző év májusához képest. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2024 tavasza a legmelegebb volt 1901 óta. A jelenlegi klímaátlaghoz képest azonban nem nevezhető kifejezetten hidegnek a mostani tavasz, sőt 0,7 Celsius-fokkal melegebb is volt hazánkban az átlagnál.
Kapcsolódó bejegyzések
Minden idők legmelegebb éve volt a tavalyi
A 2024-es év időjárása negatív rekordot döntött mind a hőmérséklet, mind a csapadékmennyiség tekintetében.
Globálisan idén május közepéig a mérések kezdete óta a második legmelegebb hőmérsékletet, Izlandon május közepén például 26 Celsius-fokot mértek.
Ennek, akárcsak a hazai hűvös májusnak, a klímaváltozás és az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése lehet az oka. Ez az örvény hatással van a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszakban.
Az örvény meggyengülésével a polárfront délebbre tolódott, így Magyarország a „meleg” oldal helyett a „hideg” oldalra került. Ilyen gyengülések egyre gyakrabban jelentkeznek, amiért a klímaváltozás a felelős, pontosabban az, hogy a sarkvidékek kifejezetten gyorsan, míg a trópusi övezetek lassabban melegszenek.
Kapcsolódó bejegyzések
Merre tart a globális felmelegedés?
A bolygó melegedésének üteméről szóló vitákat jelentős mértékben befolyásolták az elmúlt években regisztrált rekordhőmérsékletek.
Magyarországon az elmúlt néhány évtized leforgása alatt a nyár és a tavasz hossza 25–25 nappal nőtt meg. A nyár bő egy héttel korábban kezdődik és több mint két héttel kitolódott szeptemberre is, miközben a tél egyre rövidebb, a hideg évszak hossza mostanra kevesebb mint a felére csökkent.
A mérési eredmények szerint az Északi-középhegység térségében lett a legrövidebb a tél aránya (a teljes év csupán 9 százaléka), míg a leghosszabb – a napok 12 százalékát lefedve – az Észak-Dunántúlon. A tavasz az Északi-középhegységben a leghosszabb, a nyár pedig az Észak-Dunántúlon. Összességében az látszik, hogy mindegyik évszak melegszik, de az egyes időszakok eltérően. Az évszakok kezdete és vége megváltozott, de még mindig érzékelhető.
Fotó: Canva